HTML

Mesék....jegyzetek...fejlemények....

Mesék....jegyzetek...fejlemények....

Friss topikok

  • Bkir54 (törölt): Újabb remekmű készül... (2011.01.13. 18:55) Már megint az a füzet...
  • Dávid - Outside: @KavicsD4K-B: Köszke! :) (2010.01.12. 20:13) Megígértem - ittvagyok
  • KavicsD4K-B: Jo is volt a szülinap (bár a szekrénypakolás elmaradt:( ) meglepetés az megvolt:D és annak elenére... (2010.01.12. 20:06) Elkezdődik

Linkblog

Már megint az a füzet...

2011.01.13. 17:37 Dávid - Outside

Megragadott egy alapzene, nem tudtam mást tenni, megtámadott a toll és a papírt, a két hűtlen társ. Nem is ragozom tovább, lássuk. Kell még rajta alakítani itt-ott, avgy mindenhol.

 

Leszállt már az éjszaka, a kislámpa csak pislákol,
Az esti sötétségben ez a pár sor ami istápol.
Belepi a szobádat, mint zivatar a mezőt,
Becsukod a szemed, mert csak így érheted el Őt.
Kezed szorítom most is, még sem vagyok ott veled,
Megszólítalak némán pedig nem tudhatom a neved.
De ha van kedved és kíváncsiság benned,
Kérdezz, majd én felelek, innen nem kell menned.
Itt ellenségből barát lesz, ki megörzi majd titkod.
Itt nincs ki hátad támadná, nem kell többé sírnod.
Itt nincs ki elhagyna, mikor óvó támasz kéne.
Itt nincs ki elragadni ha épp a magány fénye,
Az mi csábít, ez egy álom, ne ébredjünk még fel!
A valóság annyi szívben annyi sebet tép fel.
Ezt egy képpel leírva, de százzal se űzve,
Inkább ázok az esőben egy fapadon ülve,
Mintsem, hogy segítsem ki miatt leültem oda,
Bár, tudom ahogy mondta: " Szeresd felebarátod!"
De ő barátként dobott el akkor számára egy barátot.
Ami aranyat ér, mértéke mégsem karátok,
Hanem a pillanatok, mik körülvesznek minket.
Átértékelt dolgok, szart se érnek már senkinek,
Inkább séta közben beszélve, mint a net előtt ülve,
Szavakkal kifejezve, de éllőben, sok cyber-csürhe!
Nem ehető a laptop, rájöttök majd egyszer,
Nektek ember helyett gépek, nekem gépek helyett ember...
De ha neked ez kell, a döntés tiéd! Tudod...
Én ott leszek a padon és várlak, hátha az egészet megunod.

Folyt köv.
 

1 komment

Újra itt

2011.01.11. 18:20 Dávid - Outside

   Hát elég régen írtam ide bármit is, lassan egy éve. Azóta megvolt a lemez, ami messze elkerülte az elvártakat, hibáztam. Kedd esti órákat tapossuk, dübörög Fanka repje, dobog a szív. Túl az érettségin, és már megbánva a felkészülési időszak elviccelődése...folyton tanul az ember a hibákból.

  Pozitív, hogy régebbi akkor még barátoknak nevezett, mostanság inkább észre sem vett emberek helyét betöltötték újak, jobbak, akikra számíthatok, legalább is egyre inkább így látom. Kavics még mindig társamként és velem együtt tapossa azt a bizonyos rögös utat, jó...néha idegesítően, de ő ilyen. Most olyan emberek vesznek körül, akiktől végre én is tanulhatok valamit, ezt most nem a tanárokra értettem...

A mai napra nem gondoltam semmi tőlem megszokott eszmefuttatást. Bár a korombeli sohasem lehet fáradt, azért még is sikerül sokszor.

Na peace, de tényleg!

Szólj hozzá!

Voltak, vannak, lesznek

2010.01.25. 18:24 Dávid - Outside

   Hát köszöntök ismételten mindenkit, bár meglehet, hogy senki nem olvassa amit írok, számomra nem derül ki, hisz nem kapok visszajelzéseket. De most ne ezen akadjunk fenn.

   Bár manapság ennyi is elég egy fennakadáshoz elég hozzá egy apró kérdés, hogy összekülönbözzön két ember, elég hozzá ízlésbeli különbség  mert elhitették velünk, hogy ez elég. Igen, lebutították a nemzetet, az embereket, persze tisztelet a kivételnek. Ennek egy nagyszerű eszköze a televízió és komoly támogatója a nagytőke, főleg a vagyonátmentés óta, nevezzük "rendszerváltásnak". Azóta emberek szemét lövik ki a rendőrők, azóta kukákat borogatnak az elégedetlenek, azóta mindenki egyre üvegesebb.

   Sokan bele esnek abba a hibába, főleg ismét a fiatalság körében, elnézést, hogy ennyit véleményezem ezt a korosztályt, egyben az én korosztályomat, de kell, mert ők, mert mi vagyunk a jövő, és nem akarok olyan jövőt amilyen az átlag. Egy olyan jövőt akarok, egy olyan országot, ahol nyugodtan vállalhatok gyereket. Nem pedig egy olyat, amely a határon túl élő magyaroknak nem szavazza meg a magyarságot, nem mintha a "magyarságot" bárkitől el lehetne venni, aki magáénak érzi. De "mi" mégis ellenük szavaztunk, pedig lehet, hogy magyarabbak nálunk, és még sincs semmi papírjuk erről, ennek kapcsán akkor mit ér az én, mit ér a te személyid...égetheted el. Ebből a szavazásból látszott, hogy mennyire él a butitás, hogy mennyire nincs felébredve az átlag, és azóta még sok olyan dolog volt amiből kirajzolódott, hogy nagyon de nagyon nem látja az átlag magyar ami előtte van...

 

   Nem akarok politizálni, bár elég sokat szoktam ilyenről beszélni, illetve pár reppemben is van szó róla, akár ki is mondhatjuk, akkor politizálok.

   Az utcán sétálva ( még régebben ) szembe jött velem egy plakát, gondolom a legtöbben már találkoztak vele. Jobb oldalon "árpádsávos" jelzővel ellátva, amit egyébként helyessen se tudnak leírni és egyből rádobják a fasiszta jelzőt, áll egy külföldi K1 bajnok, bal oldalt pedig egy  enyhén, titkoltan, pedofilnak kinéző iskolai tanár, - ezzel senkit nem akarok megbántani-, azon kívül a csíkokat nem vízszintesen, hanem keresztbe vezették. Ennyit az agyrombolásról, csak gratulálni tudok, remekül megoldotta a válságstáb a problémát. Megy a butítás.

   Azt, hogy hova vezet ez az egész, már sokan találgatták, egyre jobban valóság, mikrochip a bőr alá személyigazolványként, ez már valóság. Aztán minden bizonnyal teljes körű lehallgatás, nyilvántartás. Egy bizonyos mértékben már ez is valóság. Hisz a telefonbeszélgetéseket, vagy éppen ezt az oldalt, de, hogy modernebb legyek, az msn beszélgetéseket is ugyan ugy olvasni tudják.

 

   Változni kéne, kell, nektek pedig választanotok kell. Ez a parlamentalizmus bohóckodás már nem megy sokáig, ezt már sokan megmondták, lassan be is következik, de az már nem nekünk lesz rossz. És ilyenek vannak, hogy a Magyar címerről le akarják venni a Szent koronát, mert Magyarország köztársaság...

   Nem tudom mit lehetne még mondani, ugyse értik sokan, legtöbbnek ez az egész csak egy értelmetlen maszlag, csak pattog a srác, meg biztos a középpontban akar lenni kicsit.

   Én csak kimondom, hogy eladják alólunk az országot. Csak kimondom, hogy nem vagyok náci, csak nemzeti érzelmű. Nem vagyok rasszista, de aki nem dolgozik, az ne is egyék. Nem vagyok soviniszta, se fasiszta, de magam mögött az Árpád-sávos zászlót akarom látni, és feltett kézzel üvölteni, hogy: Vesszen Trianon!!! ,és Nagy Magyarországon szeretnék élni, de nem olyan áron, hogy a többit kiűzzük, mert nincs baj velük, nincs baj a szlovákokkal, csak náluk is nyert a butítás. Csak kimondom amit érzek, és helyesnek gondolok, magyarnak érzem magam és ezt vállalom is akár az Árpád-sávos zászlóval a hátamon, nem azért mert már nincs ÁVH, mert figyelnek, ez ma szinte kötelező.

  Vannak dolgok amiket illik, és ki is kell mondani.

   Példáúl, hogy ma az iskolákban, meglehet nézni a tanár-diák viszonyt, lassan inkább iszony. Hisz a fiatalok nem tisztelik a tanárokat, ott tartunk, hogy a képébe röhögnek és még ők vannak felháborodva, ha a többnyire minimum 1 diplomával rendelkező, még is súlyossan alulfizetett és minden eszközétől megfosztott tanár vissza mer szólni, minimum csak a kora okán, vagy azt a drága ellenörzőt is elkéri a megfelelő fokozat bejegyzése céljából, a diák rátámad, fenyegetőzik, el kezd duzzogni. Kedves diáktársaim. Fogadjuk el, hogy mi vagyunk, hogy úgy mondjam, az alsóbb rendűek, és meg kell adni a tiszteletet, a fegyelmet, és nem folyton a tanárban keresni a hibát, mert legtöbbször a mi hibánk okozza a tanár felindulását. Legfőképp nem érdekelnek a szünet ideje alatt lefolytatott tanárok ellen irányúló verbális szitokszavak, miközben a tanár ott sincs.

   Ez már igen.

 

 

  Hát kezdjünk el ébredni, kedves Magyarország. Kezdjünk el gondolkozni és tenni a jobbért, mert senki nem fog helyettünk. És végül kezdjük már észrevenni, hogy a világ nem rólunk szól, csak vagy de , fontos kis részei vagyunk, vagy lehetnénk....HA....

 

Outside - Dávid

Szólj hozzá!

Felindulásból ?

2010.01.17. 23:08 Dávid - Outside

   Hát...hát..hát. Megint itt vagyok, kicsit késve ugyan. Megint sokat fogok írni valamiről, ami talán senkit nem érdekel, ami talán visszajelzéseket fog kelteni vagy éppen még kevésbé figyelnek majd rám, majd kiderül.

   Most nem mondom azt, hogy a mai fiatalság gondja ez, bár túlnyomó részt ismét rájuk igaz ez, és hát 'köztük' élek, így inkább nyerek betekintést az 'ő' világukba.

   Gondolkodás, már aki képes rá ugye... az általában csőlátássá szűkül, erre több konkrét példát tudnék, de talán jó érv például egy iskolai helyzet: A gyerek - nevezzük iskolabélésnek - sablonossan megtanulja a képleteket, a menetet lépésről lépésre, 1 után a 2 jön. De ha megkavarjuk a feladatot valami újat viszünk bele a sablonhoz képest, de ugyan az marad a képlet, csak kis kerülőt kell tenni a gondolati ösvényen, sok iskolabélés egyből leül a nemesebbik felére, majd rövid kattogás után sikítva dobja el féltve örzőtt könyvét és kiáltja, hogy nem értem.

   Szegény kisgyerekeket, az ösztönből kifejlődő gondolkodásuktól megfosztják és lebútítják őket 1D-be, egy számegyenesre zárva őket. Jó, jöhet a vád, hogy nem értek az oktatáshoz, ez igaz, csak az egyik oldalát ismerem. De sok tanár és még több 'diák' hibája az, hogy kezd kihalni az önálló gondolkodás azon része, hogy az ember 3D-ben gondolkozik. Nevezhetjük IQ-nak is vagy kompetenciának, mások józan paraszti észként emlegetik, bár ez önmagában nem elég. Bizonyos fizikai tudást is kéne mellé párosítani, csak hát a mai világban, ha véletlenül az esti buli helyett azt mondom, hogy " bocs de ez a könyv..." vagy éppen " tanulni akarok" szavak erős ellenszenvet válthatnak ki hasonló korú társainkal szemben és becses titulusokat kaphatunk tőlük.

 

   Mind ezeknek köszönhetően értünk el odáig, hogy manapság nem értjük meg egymást, mindenki tőmondatokban akarja kifejezni magát és letudni a másikat, és ízlésbeli dolgok döntenek arról, hogy kik "érthetnek" egyet. Az erkölcsi, emberiségi, nemzet tudati értékrend főleg a mai fiataloknál már sehol nincs, és ilyenkor jöhet, hogy én valami radikális kutya lehetek... Szerintem nem, inkább "náci" bár ez sem igaz, egyszerűen csak nemzeti és szocialista is, és egy "Árpád-sávos dulifuli". Legalább nem csak lébecolok, hanem döntök.

 

  El kellene dönteni, hogy mik a fontos dolgok, és azokra koncentrálni, ugyszint a fiataloknak is egy kicsit nőniük kéne talán, túl megengedő lett a világ, ami szerintem baj. Nem azt mondom, hogy én nem ebben nőttem vagy növök fel, de mégis egy egészséges értékrendet vettem fel, alakítottam ki, követek.  És úgy mondok másról véleményt, hogy tisztában vagyok saját képességeimmel azon a vitatott téren és valamennyire, legalább is a témának megfelelően, relevánsan tudok hozzá szólni, nem pedik "oltani" akarom az illetőt. Főleg ugye, ha nem is ismerem.

 

   Mára ennyi, nem gyötörlek ilyenekkel titeket. Köszönöm, hogy/ha olvastok.

Üdv,
Outside - Dávid

Szólj hozzá!

elGONDolkodtató

2010.01.12. 22:36 Dávid - Outside

   Ma a sok többi információ mellett szembesültem egy  régi, de folyton megújuló és kiújuló problémával. A gond része az életünknek, szerintem természetes része és jobbik esetben az ember képes annak megoldására...jobbik esetben. Persze mindig vannak gyengébbek, tanácstalanok, akiknek vagy segít valaki, valaki aki megmutatja az utat, esetleg saját tapasztalata alapján kialakít egy tanácsot, amit az illető megfogad vagy sem. Ha pedig nem segít senki, vannak esetek amikor a gyengéből erős lesz.  Azért esünk el, hogy utánna felállhassunk lentről .

   Egy gyenge szemszögéből nézve egy eset, amikor elég sokan a vele ellentétes oldalon állnak, amikor a felszíni tettek és a lelki gondolatok kusza áradata erős kontrasztban van egymással, amikor kevesen értik meg a mondanivalóját a könnyek és az önvédelmet szolgáló támadások között. Nehéz. 

 

   A legtöbb ember, ha bántják, támadással védekezik, persze a módszer mindig más, és van aki magára veszi, van aki némán tűri, majd később felszínre tör belöle. Esetünkben komoly elnyomásról van szó, önmaga ellen,  " mindent a paplan alá ami én vagyok". A mai fiatalsággal és a kamaszkorral jár a folytonos idegeskedés, feszültség ami persze önmagát erősítí ha  magunk ellen játszunk, főleg tudtunk nélkül.

 

   Hogy ilyenkor mit lehet mondani? Én az egyik szövegemből származó idézettel kezdeném:

"Végszóként még elmondom, hogy mindent tisztán lássán.
Előre nézz, de ne tervezz, rossz ha a múltban vájkálsz.
Összetörték szíved, és elkövettél hibákat,
De az élet edzett, erős vagy, Mutasd meg mit nem látnak.
Az elrejtett érzéseket, a valódi arcod.
Legjobb az őszinteség, ezzel nyered harcod.
Tudom furcsa az egész, kiszolgáltatott érzés,
De higgy nekem, és merjél! Nem lesz több sebtépés."

Mert ugye a mások iránti hazugságunk a mi legnagyobb ellenségünk, aki örökké kísért és előjön. Elsőnek tegyük rendbe magunkat, magunkban a dolgokat, tisztázzuk ki a hazugságokat, zárjuk le az ügyeket és döntsük el, hogy kivel akarunk játszani egy homokozóban. A többivel ne törődjünk, hisz ugyis csak a lapátunk vagy a vödrünk kell nekik. Számunkra társak kellenek akik segítenek várat építeni, mert egyedül még nem megy és hát több lapát többet pakol. Persze tévedni emberi dolog, előfordul, hogy rosszul lett alapozva a várunk, összeomlott egy rész. Amikor meg akarjuk mutatni a többieknek a várunkat, bizony le kell emelni a védelmet jelentő burkot, és megmutatni az építő elemeket. Kicsik, de bennük van az erő.

 

Minden vár az alapoknál kezdődik, és lassacskán épül fel. És nem kívülről látszik erősnek, hanem belül erős, és ezt a kintiek tudják.

Sokszor tűnhet az életünk magányosnak, sokszor reménytelennek. Sokszor nem érthetjük az adott állapotnak a lényegét, sokszor nem  nézzük  az utat csak azt a pontot, ahol vagyunk.  Sokszor nem kérdezünk pedig kéne, és még többször nem válaszolunk.

 

Soha nem kell elkeseredni, mert mindig van legalább 1 valaki, aki tudja, érzi és megérti, legalább 1 valaki , aki hallja, látja, felfogja, és mindig 1 valaki aki fogja a kezed és segít felállni. Lehet, hogy te vagy az...

 

 

Jó éjszakát mindenkinek! Köszönöm, hogy engem olvasol.

Outside - Dávid

Szólj hozzá!

Megígértem - ittvagyok

2010.01.10. 21:52 Dávid - Outside

   Hát megjöttem, itt vagyok. Sajnos vasárnap lett. Szerintem nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel, ezzel a szívet kifacsaró, önző érzéssel ami lefekvéskor mindent kiszórít gyámoltalan lenkünkből, vagy egyszerűen csak nincs kedve senkinek holnap újra beszállni a mókuskerékbe.

   Jobb volt nekem a barátnőmmel együtt, kettesben, nyugalomban, későn kelve és gondtalanul. Holnaptól 2 hétig nélküle...most 5 perc sírás. Jójó...viccelek :), de azért rossz.

   Azt legalább elismerem, hogy a munkával ellentétben a diákévekben legalább némi változatosság észlelhető, ami diáktársaink képében jelenik meg, és a szünet ad teret ennek. Bár ki tudja, lehet, sőt biztos van olyan munkahely ahol nem monoton az élet. Egyre biztosabb vagyok ebben.

   Hogy értelmet is vigyek ebbe az egész dologba, - már amennyi értelmet én vinni tudok bármibe is - elkezdek feszegetni pár dolgot. Ezeket persze ne vegye senki magára, még megsértődök. :)

   Fiatalság, bolondság, mondják ugyebár a "szépkorúak". Lehet, hogy én még sok jelzővel kitudnám egészíteni, ezt a bölcs kijelentést, többek között az értékrend, a tisztelet hiányával. Túl sok fiatal csak él a nagyvilágba, csak van, csak néz, csak azt hiszi, hogy független, csak nem igaz. Az anyuci és apuci pénze adta komoly támogatástól oly sokszor eltekintve tárgyalják egymás között az élet fontos dolgait ( holnap ugy berúgok ) , és a "gyengébbeken" demonstrálják vezérhím mivoltukat. Egy szócska repül felém az éjszaka homályából - paff- " szánalmas ", és talán szégyen is.

  Mindenkinek, illetve legtöbbeknek van anyja és apja, hát lehet valamit elrontottak, persze ez az én nézőpontom, meg a  bántalmazottaké, meg azok szüleiké meg... Egy kis egészséges piszkálódás a saját barátaiddal az természetes, ezt énis elkövetem, ez kell, ez jó. De engem olyan ne baszogasson, már elnézést, aki végülis nem is ismer, tudja a nevem, meg, hogy hányas a lábam...és megítél, megítél pusztán külsőről, innen-onnan hallott dolgokról, megítél csak úgy, a lényeg, hogy mindenképpen a másik az alulpozícionált hozzá képest. Nem tudom...félek még én se ismerem magam, emiatt van részben ez a blogolás, vagy mifene, hátha ez segít. Lehet ez az egész mondjuk 2-3 év múlva irreleváns lesz számomra. "Ne ítélj, hogy ne ítéltess..." ugyebár, ellenem fordítva, én most ítéltem, de bármikor vállalom. És majd ha valaha valamelyik is lesz oly műveltségi szinten, várom őket beszélgetni, de amíg a jelenlegi szinten stagnálnak - sokan sűllyednek, "a lehetetlen nem létezik" - , addig inkább leülök egy fal mellé, egyedül, várva a megmentőt. Nem csak fiúkról van szó, a hülyeség és tudatlanság egy koedukált dolog, és nyílván relatív is, de remélem mindenkinek van egy egészséges elképzelése a normálisról, ha más nem akkor saját maga, és ha nem vagy normális, szerintem idáig elsem olvasod ezt a blogot. De szoktam tévedni, igaz ritkán. :)

   Jövő héten elvileg valamikor mehetek végre stúdiófelvételre drága nővérem jóvoltából, egy élet nem lesz elég, hogy ezt meghálálhassam neki. :) Így gyorsan kommentálva ezt a hírtelen beszúrt gondolatmenetet, amivel le is zárom a mai irományom. Na szóval: zenei ízlésem a hip-hop szubkultúra álltal létrehozott rap zene, magyar underground zene felé húz, persze külföldit is meghallgatok. Ez nem azt jelenti, hogy begyöpösödött, drogos, lógógatyás, utcai suhanc vagyok... na jó a gatyám néha lóg, de kényelmes :) ez igaz. Szeretnék egyetemi szintet vinni a rap zene világába, ahogy anno Tupac is próbálgatta, mint tudjuk, már kevesebb sikerrel, de azért nyomot hagyott maga után. Lassan 10 éve vagyok a zene szerelmese és 4 éve próbálkozok szövegek és versek írásával. A zenélést 1 éve kezdtem és talán most értem olyan szintre technikailag és értelmiségileg is, hogy érdemes legyen pénzt fektetni egy lemezbe. Az írás, a rappelés, vagy maga a zene hallgatása kikapcsol még is beindít, érzelmeket szabadít fel, gondokat rak rám mégis felszabadít. Kiírhatom magamból a dolgokat, megoszthatom a tapasztalatokat, de inkább hallgassátok meg a zeném. Szólok majd ha kész lesz, itt rendelhető, annyiért amennyit szánsz rá. Röviden ennyi.

Kössz, hogy ismét szántál rám időt, hisz semmi sem kötelező, de ez egy jó módja annak, hogy kicsit jobban megismerhess.:)

Sikerekkel teli hetet és jó éjszakát mindenkinek.

Üdv,

Outside - Dávid

 

2 komment

Elkezdődik

2010.01.07. 22:49 Dávid - Outside

  Na, valahol el kell kezdeni igaz? Jelenleg 22:18-t mutat a kedves, vörössen világító vekkerem, ami máris átváltott 19-re, de ez most lényegtelen.

  Mo. Tolna megye fővárosa a tartózkodási helyem - jelenleg - , ki tudja merre vet az élet később. Földrajzból gyengélkedők számára segítek: Szekszárd.

  18. életévet betöltöttem, ennek felhőtlenül örülök, most már büntethető vagyok. :) - Vedd a poént, kérlek. -

  Egyelőre ennyit magamról, hisz ez nem önéletrajz ugyebár. Van pár dolog amiről beszélnünk kéne...na most okos voltam...átfogalmazva, amit kibeszélnék magamból. Talán valaki el is olvassa majd egyszer. Az biztos akinek megmutatom :).

  Ma nem kezdek bele semmien történetbe, sem pedig okoskodásban. Csak egy gyors összefoglalása a napnak. Ja és egy kikötés még most: mindenek feletti őszinteség, legalább itt, még ha fáj is.
Na szóval, ma suli volt, ez gondolom nem meglepő az én koromban, az már inkább, hogy szoktam tanulni is... A nap mint mindig, küzdelemmel teli és csak a túlélés a cél, egy kis száraz iróniával. A reggel hideg, az este meleg, mint egy metafóra, nem? Az iskola eltelt, egy gyors köszöntést rendeztünk meglepetés formájában, drága barátunk felé, születésnapja alkalmából(19). Egy kis segítség nyújtás édesanyám felé - mert nekem ilyen is van, és nem szégyenlem - aztán indulás haza végre->ebéd (kissé megkésve)->punnyaaadááás. Ma kivételessen nem történt különösebb tanulás a holnapi napra, ugyanis csak 3 óra lesz megtartva, aztán fejtágítás, ettől még nem vagyok notorius lázadó. Ezeket követően máris utazok barátnőmhőz, emiatt hétvégén nem írok, de ígérem, vasárnap este bepótolom a hiányosságot, kitöltöm az űrt amelyet 2 napi hallgatásommal hozok létre :).

Ezzel a mondattal búcsúzok is, a film is a végét járja amit éppen osztott figyelemmel követek. Mindenkinek jó hétvégét, legyen hosszú és pihentető.

Üdv.: Outside - Dávid


 

 

1 komment

süti beállítások módosítása